Krka Nemzeti Park
A Krka Nemzeti Park 17 km-re található Sibeniktől. A Nemzeti Park vízen, kocsiúton járművel és gyalog is körüljárható. A Krka Nemzeti Park szervezésében vízi úton megtekinthető a Skradinski buk Skradinból, míg a Visovac sziget és a Roski slap a Skradinski buk fölötti kikötőből indulva tekinthető meg. A látogatók kérésére a Cikola folyó torkolatához panorámakirándulást szerveznek. A Nemzeti Park a térképeken megjelölt közutakon gépjárművel körüljárható, kivétel a Skradinski buk szakaszán a gyalogosoknak fenntartott sétaút, valamint a Visovac sziget és a "Krka" kolostor területe, ahova kizárólag csak a Krka Nemzeti Park szervez hajóval vagy busszal látogatást.A skradini zuhogó körbejárása. Élvezni fogja a vízesések útját kísérő hidacskákon át vezető sétát és a séta közben látható gazdag növény- és állatvilágot. A látogatók megtekinthetik a néprajzi gyűjteményt (malmok, mosókosár, tiloló, szövőszék), valamint emléktárgyakat is vásárolhatnak.
A szervezett csoportok a skradini zuhogótól indulnak hajóval. A 2 órás út az alábbiakat tartalmazza: hajóút a Krka folyón, a ferencrendi kolostor megtekintése, a templom és a múzeum (fél óra), valamint a sziget megtekintése.
A hajókirándulás időtartama 4 óra, ami az alábbiakat tartalmazza: Visovac megtekintése, tovább hajózás a Krka folyón a vízesésekig. A Roki vízesésnél a kirándulók gyönyörködhetnek a változatos növény- és állatvilágban, majd megtekinthetik a vízímalmokban kiállított gyűjteményt: malom, mosókosár, szövőszék. Emléktárgyakat is árulnak és bemutatóközpont is van. A hajó a skradini zuhogónál levő kikötőből indul.
Krka kolostor - a kirándulás 2 óra hosszat tart, a hajó a Roki vízeséstől indul. A kirándulók gyönyörködhetnek az érintetlen természetben, a folyómeder magas sziklafalaiban, a változatos növény- és állatvilágban. A kirándulás magában foglalja a kolostor, valamint a katakombák megtekintését is.
1985-ben kapta a Krka Nemzeti Park elnevezést, s ezzel Horvátország hetedik, legfiatalabb nemzeti parkja lett. A Sibeniki-knini Megye területén fekszik a Krka folyó mellett 109 km2 területen; Knintől 2 km-re lefelé Skradinig a Cikola folyó alsó szakaszáig. A Krka folyó Knin mellett a Dinaridák lábánál ered, s elárasztott torkolatával együtt 72 km hosszú. A folyó menti terület összesen 2.088 km2. A Skradini zúgó évi átlagos átáramlása 55 m3/mp, míg erősebb esőzéskor 350 m3/mp. Hét mésztufa-lépcsőjével, melynek szintkülönbsége 242 m; Bilusica buk (zúzgó) 22,4 m, Corica buk (zúgó) vagy Brljan (15,5 m), Manojlovački slapovi (vízesés) /több vízesés összesen 59,6 m magasak, legnagyobb lépcsője 32 m/ Rosnjak (8,4 m), Miljacka slap (vízesés) (23,8 m), Roski slap (vízesés) (25,5 m) és Skradinski buk (zúgó) (17 lépcső összesen 45,7 m) a Krka ritka, karsztos, természeti jelenség. A mésztufa, illetve a vízből kicsapódó mészkő által képződő padkák, lerakó-dások, szakállak, függönyök és egyéb geomorfológiai szem-pontból érdekes formáknak köszöhetően a Nemzeti Park ritka természeti jelenség, s ennek köszönhető a vidék hidrogeológiai képe is. A zuhogók biodinamikus képződ-mények, melyek az állandó lerakódás következtében még ma is növekvő és "élő" mészlerakódások.
A Krka Nemzeti Park dél-európai (földközitengeri ésszubmediterrán)terület, amelynek - sajátos fekvése, valamint a változatos, mozaikus tagoltságú biotópoknak köszönhetően - különlegesen gazdag és változatos a növény- és állatvilága. A Krka Nemzeti Park területén 860 féle fő- és alfajhoz tartozó növényt határoztak meg, melyek között több az illír-adriai endémia. A meleg és száraz, valamint a nedves és árnyékos biotópok érintkezésénél található gazdag növényvilág tekintetében különlegesen érdekes a Roski slap (vízesés) a szűk folyómedrekre jellemző növényvilágával, valamint a mészkőbe zárt növényekben gazdag Skradinski buk (zubogó). A Krka folyóban található 18 halfajtából 10 endemikus, melynek köszönhetően a legmagasabb kategóriájú természeti kincsek közé tartozik. A nádassal benőtt tavi részek és a mocsaras rétek kétéltűekben és vízi madarakban gazdagok, míg a bozótosban és a köves részeken számtalan csúszómászó él. A nagyszámú (222) madárfaj és a madárközösségek struktúrája, valamint a madarak tavaszi és őszi költözésében elfoglalt fontos szerepe miatt a Krka vidéke ornitológiai szempontból Európa egyik legértékesebb területe. Az emlősök között a legértékesebbek a denevérek, 18 alfajuk található meg itt, melyeknek nagy része Európában veszélyeztetett vagy kihalás fenyegeti.
A Krka vidéke a szamtalan ősi településnyom mellett történelmi és kulturális műemlékekben is gazdag. A legrégibb nyomok, melyek arról tanúskodnak, hogy a Krka mellett emberek éltek; őskorból eredő leletek, neolit kori kőleletek, kőkés, valamint tűzhely és csontmarad-ványok. A Krka folyó jobb partján Skradin város (az egész város műemlék) és a Skradinski buk (zúgó) között a római kori Scadrone vízvezeték-maradványai találhatók. A Nemzeti Park területén több 14. századbeli horvát erődítmény romja is megtalálható: Trosenj-grad, Necven-grad, Bogocin-grad és Kljucica, mely utóbbi méreténél és állapotánál fogva Horvátországban az egyik legjelentősebb erődítmény. Az egyházi épületek között a Nemzeti Parkban a legértékesebb a Visovac szigetecskén található ferences rendi templom és kolostor valamint a művészi és kulturális kincsekben gazdag Krka (Szent Arkangyal) kolostor. A Roski slap (vízesés) és a Skradinski buk (zúgó) mellett az elmúlt idők falusi építészetének és gazdasági életének hagyatékai, a népi kifejezésmód és tevékenység szempontjából jelentős etnológiai-etnográfiai műemlékek, a kulturális-történelmi örökségként őrzött vízi- és zúzómalmok találhatók.
Jobbára eredeti, különleges és változatos természeti kincsekben gazdag terület, amely több, eredeti formájában megőrzött vagy kisebb mértékben megváltoztatott ökológiai rendszert foglal magában. Elsősorban tudományos, kulturális, nevelő-oktató és rekreációs rendeltetésű, míg szerepe az idegenfor-galomban kirándulásra és megtekintésére szorítkozik.
A Krka Nemzeti Parkban a kijelölt helyeken kívül tilos fürödni, búvárkodni és víz alatt szigonypuskával halat fogni, engedély nélkül sporthorgászattal foglalkozni, vadászni, a vadakat és más állatokatösszefogdosni, kergetni, nyugtalanítani, őshonos növényeket szedni vagy károsítani, a mésztufa tördelése, megrongálása, kutyákat póráz nélkül vezetni, engedély nélkül üzleti célokra fényképezni, filmezni, forgalom elől elzárt vagy korlátozott utakon engedély nélkül motoros gépjárművel közlekedni, a kijelölt helyeken kívül táborozni, tüzet gyújtani, szemetelni, a forrásokat és a folyókat szennyezni, a kijelölt utakon kívül a mészgátakon járkálni.
Mindannyiuk érdekében tartsák be az előírt szabályokat és a hivatalos személyek figyelmeztetéseit.