Dubrovnik nyaralás, utazás és látnivalók

Horvátország


Dubrovnik

16 °C

További Dubrovnik időjárás
adatok, előrejelzés »

Tudta-e,

hogy az perunika (írisz) a horvátok nemzeti virága?

Dubrovnik Dubrovnik látnivalói Dubrovnik az egyik legszebb és legnépszerűbb város a Földközi-tengeren, mely egyben város, kikötő és idegenforgalmi központ is a déli horvát tengerparton.

Dubrovnik kiemelkedően a kulturális és művészi élet városa is. A legfontosabb esemény a város kulturális életében a Dubrovnik Summer Festival (július 10-augusztus 25), mely hagyományosan 1950 óta tartott rendezvény. Nagyon híres a Dubrovnik karneválünnepség, az úgynevezett Dubrovnik karnevo (a karnevál szó helyi változata), ezt az Olaszországból átvett ünnepséget a korai középkor óta tartják.

A város védőszentje Szent Balázs, szobra a városban több helyütt megtalálható. Szent Balázs hasonló fontosságú, mint Márk apostol Velence számára, a város legnagyobb templomát is róla nevezték el. A város számos régi épülettel dicsekedhet, de itt található a Trsteno Arborétum, a világ legrégibb arborétuma, melynek története 1492-nél korábbra nyúlik vissza. Dubrovnik büszkélkedhet a világ harmadik legrégibb apotékájával, amely 1317 előtt épült, és még ma is működik a Testvérkék templomában. A Dubrovniki öbölben található a 72 hektáros, fával borított Lokrum sziget, ahol a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd is kikötött, miután 1192-ben hajótörést szenvedett. A szigeten egy erőd, egy botanikus kert, egy kolostor valamint egy nudistastrand is található.

Városfal
Minceta-erődMinceta-erőd.
Dubrovniki városfalat a 13. és a 17. század között építették, 1940 méter hosszú és 25 méter magas. Vastagsága 4-6 méter, a tenger felöli részénél 3 m körüli. Több erődöt is építettek hozzá. A Minceta-erődöt 1319-ben fejezték be, 1464-ben pedig bővítették. A Bokar-erőd a városfal nyugati oldalán található, csillagnak is hívják és 1461 és 1463 között építették. Itt tartják a nyári játékokat. A Szt. Iván-erőd a város délkeleti felén látható, a 16. században építették. Lovrijenac-erőd a nyugati fal külső felén található egy 36 méteres sziklán, a 14. században építették. Revelin-erőd a város keleti felén fekszik és 1462-ben építették. A városba két kapun lehetett bejutni. A Pile kapu, vagyis a nyugati kapu és a Plocai kapu a város keleti végénél található, és a 15. században építették. A Pile kapu két részből áll: a belső gótikus, amely 1460-ban épült, és a külső reneszánsz kapu, amely 1537-ben. A középkorban itt volt a felvonóhíd. A városfalon belüli részt, az óvárost az UNESCO 1979-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította.

Templomok és kolostorok
Dubrovnik legnagyobb temploma a katedrális, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. A dubrovniki katedrális 1713-ban épült egy földrengésben elpusztult 12. századi katedrális helyére, de a régészek 7. századi templom maradványait is megtalálták. A városban több templomot is a 14. században építettek: Szt. Klára-templom, zsinagóga, Ferences-kolostor és templom, Domonkos-kolostor és templom. A zsinagóga Európában a második legrégibb, illetve a világon az első szefárd zsinagóga, amit a Spanyolországból száműzött zsidók építettek. A Ferences-kolostor és templom a Strandunon keresztül érhető el. A Szt. Balázs-templomot 1706-15 között építették barokk stílusban. Szent Balázs több szobron, freskón is szerepel. A Szt. Megváltó-templomot 1520-ban, egy földrengés után, a városi tanács építette fogadalmi templomként, hálából a túlélők nevében és az áldozatok emlékére. Az 1667-es földrengést sértetlenül megúszta, és eredeti formája azóta sem változott. Reneszánsz stílusban épült. A Jezsuita-kolostor és a Szt. Ignác-templom barokk épületek a 18. századból. A Szt. József-templomot 1667-ben építették barokk stílusban. A Benedek-kolostor és templom a legöregebb épületek közé tartozik a városban. Korai romantikus stílusban építették őket. A Szt. Rókus-templom 16. századi reneszánsz templom, a Szt. Miklós-templomot pedig a 13. században emelték román stílusban. A szerb ortodox hívők a Szt. Hír Szerb Ortodox Templomot használják, a muzulmánok pedig a Mesdžidben, a Miho Pracat utcában lévő iszlám épületben imádkoznak.

Paloták: a hercegi udvar valamikor a Raguzai Köztársaság központja, ma múzeum. A másik ismert palota a Sponza-palota, amely gótikus-reneszánsz stílusban épült. Itt korábban bank és pénzverde volt. Skocibuha-palota, Stay-palota, Isusovic-Braichi-palota, Ranjina-palota - gótikus-reneszánsz palota a 15. századból. Sorgo-palota - 17. század végén építették. Pozza-palota - Barokk palota a 17. századból, napjainkban luxushotel.

Egyéb látnivalók

Az Orlando-oszlop Orlando vitéz kooszlopa. Hosszú ideig itt volt emléke egyedül a világon. Az oszlopon a szobra látható, amint egy kardot tart. Városi harangtorony vagy óratorony - először 1444-ben építették. A ma is látható tornyot 1929-ben emelték. Harangja eredeti, 2 tonnát nyom. Dubrovnik mellett található a világ legrégibb arborétuma, a Trstenói arborétum, melyet 1492 előtt alapítottak. 300 fafajta van benne. 1991-ben a háborúban a 80%-a leégett. Porporela városi fürdőhely az óvárosban. Lazareti a városfaltól 300 méterre keletre található épületegyüttes elnevezése. A Raguzai Köztársaság idején épült, és karanténnak használták. A Stradun, avagy Placa Dubrovnik 500 éves, 300 méter hosszú főutcája kávézókkal és üzletekkel, melyek megőrizték korabeli kinézetüket. A Stradun az egyetlen széles utca az óvárosban.

Dubrovnik képek




További Dubrovnik képek »

Dubrovnik időjárása a következő 48 órában

Dubrovnik időjárása a következő 48 órában

Dubrovnik videók

A horvát kulturális örökség legszebb ékköve, Dubrovnik Óvárosa az ország legdélebbi részében, és egyben legnaposabb idegenforgalmi régiójában, Dalmácia-Dubrovnik térségben helyezkedik el, melyhez a szinte teljes egészében a part mentén elhelyezkedő Dubrovnik-Neretva megye tartozik. Benne Dubrovnik, a térség legszebb és legfontosabb, de legkevésbé sem egyetlen kulturális ékköve.

Ide tartozik a Marco Polo szülőhelyeként elhíresült Korčula sziget, a zöldellő Mljet, a Lastovo és az Elafiti szigetek festői kis településeikkel, a Pelješac-félsziget szőlőültetvényeivel és a hajóskapitányok házaival, a varázslatos Konavlei-völgy, illetve a Neretva termékeny deltája. A dubrovniki térségben végbement kivételes történelmi fejlődésnek köszönhetően a 13-18. századig tartó időszakban virágzott itt a horvát kultúra és művészet. Ez az aranykor a 16. században, a dicsőséges Dubrovniki Köztársaság fennállása alatt érte el csúcspontját.

DUBROVNIK ÓVÁROSÁNAK a dubrovniki repülőtér felől a magasan a tenger felett vezető úton megérkezvén elénk táruló panorámája Horvátország és egyben az egész Földközi-tengeri térség egyik legismertebb látképe. Egyébiránt Dubrovniknak az UNESCO Világörökségi listáján szereplő méltatása is "az Adria ékköve a dalmát partokon" szavakkal kezdődik, hiszen aligha van még egy olyan város a világon, amely ilyen varázslatosan telepedett volna meg a tenger felett magasodó sziklán és ilyen jó állapotban megőrizte volna kőből emelt középkori városfalait és védbástyáit. Melyek jó okkal vannak itt, hiszen Dubrovnikot szépsége és gazdagsága miatt többen is le akarták igázni, legutóbb például a 20. század utolsó évtizedének háborújában. A dubrovniki városfalak ágyúi mellett ma már nem katonák, hanem békés turisták és a színházi rendezvények és folklór programok résztvevői időznek. Az ágyúk és puskák helyett a jó szándékú turisták manapság ebben a világon egyedülálló panorámában gyönyörködnek, melyet fényképezőgépükkel is igyekeznek megörökíteni.

A városfalakon belüli középkori Dubrovniknak a fő ütőere a Stradun utca, melynek nyugati végében találjuk a Nagy Onofrio szökőkutat, az utca keleti végében lévő Luža téren pedig a Dubrovnik szabadságát jelképező Orlando oszlopot. A Luža tér a turisták legkedveltebb gyülekezőhelye, s egyben a helyi programok - különösképpen a város fő kulturális rendezvények számító Dubrovniki Nyári Játékok - egyik fő helyszíne.

A Luža tér karéjában találhatóak a középkori Dubrovnik legfontosabb világi épületei - a dubrovniki városatyák egykori székhelyéül szolgáló gótikus-reneszánsz Rektor palota és a Sponza palota. Csakúgy, mint az óváros főbb épületei, mindkettő a régmúlt 15. században épült. A Rektor palotát egy érdekes előcsarnok díszíti, amely a különféle színházi produkciók közkedvelt helyszíne. Múzeummá átalakított belső terében több régi bútort, festményt és szobrot láthatunk, sőt az egykori dubrovniki főurak hordszékét is kiállították. Az egykor vámhivatalként szolgált Sponza palota, amely jelenleg Dubrovnik város levéltárának ad otthont, szintén érdekes előcsarnokkal büszkélkedik.

A Luža téren helyezkednek el az Óváros főbb szakrális építményei is - a város patrónusának nevét viselő Szent Balázs templom és a Mária Mennybemenetele katedrális. Mindkét épületet barokk pompa jellemzi, mivel a 17. század végén, a végzetes 1667-es földrengés után épültek. A katedrális belsejében egy pompás orgona, kincstárában pedig értékes tárgyak találhatók, melyek közül a legnagyobb jelentőséggel Szent Balázs fejének ereklyéje bír.

Dubrovnik városmagjában van egynéhány pazar belső térrel rendelkező hangulatos kolostor is. Így például a jezsuita kolostoron belüli templomot freskókkal díszített falak ékítik, a ferencesrendi kolostort a régi gyógyszertári eszközök gyűjteménye, a domokosrendi kolostort pedig egy gazdag képgyűjtemény és egy tetszetősen kialakított udvar díszíti. Más egyházakhoz tartozó szakrális építményei közül a 15. századi zsinagóga érdemel említést, amely folyamatos működését tekintve Európa második legrégebbi zsinagógája.

Dubrovnik múzeumairól is ismert, melyek éves szinte mint egy fél millió látogatót fogadnak. A Rektor palotában lévő leglátogatottabb múzeum mellett említést érdemel a Tengerészeti Múzeum, ahol mindent megtudhatunk a dubrovniki hajózásnak a középkortól a 20. századig terjedő történetéről Dubrovnik környékén ugyan nincsenek jelentősebb építmények, a vidék a zöld környezetbe beleilleszkedő harmonikus architektúrájával nyűgöz le. Mindez a Horvátország legdélebbi szegletében lévő termékeny földű KONAVLEI völgyben jut a leginkább kifejezésre.
Mind ez a szép helyi népviseletek őrzésében és az olyan megóvott építészeti örökségben érhető tetten, mint a Ljuta patak forrásánál lévő Konavoski dvori. Konavle folklór örökségét a Čilipiben lévő Néprajzi múzeumban őrzik. Konavlének és az egész horvát szárazföldnek a Prevlaka félszigeten fekvő legdélebbi pontja stratégiai jelentőségéről nevezetes, mivel innen ellenőrzik a szomszédos Montenegróhoz tartozó Boka kotorska-öböl forgalmát, s így nem csoda, hogy itt a mai napig egy tekintélyes erőd uralkodik. Konavle legfőbb települése a festői Cavtat, a neves horvát festőművész, Vlaho Bukovac szülőhelye. Szülőházát a festményeinek otthont adó képtárrá alakították át. Cavtat másik értékes ékessége a Račić család 1921-ben épült mauzóleuma, Ivan Meštrović horvát szobrászművész alkotása.

Dubrovniktól nyugati irányban húzódik a dubrovniki Tengermellék, amely a horvát nemesek zöldellő kertekkel karéjozott nyári rezidenciáiról nevezetes. A festői Trsteno település egyik ilyen birtokán alakították ki a legszebb horvát arborétumot, ahol kis területen egy csomó szubtrópusi növényt, virágot és fát ültettek el. A Trsteno arborétum díszparkként került kialakításra, s szobrok díszítik, melyek közül a legismertebb a festői szökőkút előtt pózoló görög Poszeidon isten szobra. Az arborétumban kellemes pihenőhelyeket is kialakítottak, melyekről szép kilátás nyílik a nyílt tengerre.

Még nyugatabbra húzódik a dubrovniki régió legkülönlegesebb természeti vidéke, a NERETVA DELTÁJA, jó állapotú mocsaras területekkel és Neretva partján megtelepedett festői kis településekkel, melyek közül szépségével és rendezettségével Opuzen városa tűnik ki. A Neretva deltájának legnagyobb városának számító Metković közelében van a Vid nevű falucska az egykori ókori Narona helyén. Itt, az eredeti lelőhelyen hoztak létre egy múzeumot a számos márványból faragott császárszobrot felvonultató római fórum, azaz az Augusteum egy része felett.

Ha a dubrovniki Tengermelléktől Korčula felé vesszük az irányt, a dimbes-dombos, szőlőtermő PELJEŠAC-félszigeten haladunk keresztül. A félsziget régi központja a festői Ston, amely az őt a szárazfölddel összekötő földszoroson települt meg. Ston és a szomszédos, osztrigatenyésztéséről híres Mali Ston között egy tekintélyes fal húzódik.

Pelješac nyugati végében telepedett meg Orebić, a félsziget legnagyobb települése és a hajóskapitányok híres központja. Orebić erőteljes hajós hagyományáról két tengerészeti gyűjtemény is tanúskodik: az egyik a Tengerészeti múzeumban kapott helyet, a másik pedig az Orebić feletti hegyen lévő ferences kolostor gyűjteményének részeként tekinthető meg. A Gospe od Anđela nevű templomból és kolostorból feledhetetlen kilátás nyílik a Pelješaci-csatornára, Korčulára és a többi szigetre. A dubrovniki térség legnagyobb szigete, KORČULA ismét a nagyszabású épületek pompájával kényeztet, főként azonos nevű fő városa, Korčula, amely mai kinézetét a század között nyerte el, akkor amikor a Velencei Köztársasághoz tartozott. Korčula a halgerincet formázó utcaszerkezetéről és fennmaradt gótikus-reneszánsz épületeiről híres. Ezek közül a legismertebb a Szt. Márk katedrális, gazdagon díszített külsejével és belsejével, melyben a neves velencei festőművész, Tintoretto egy alkotását őrzik.

Második legfontosabb egyházi építménye a város melletti Badija szigetecskén lévő ferences kolostor, amely szintén tetszetős külsőt mondhat magáénak. Itt van a Városi Múzeum is, amely a legrégebbi időktől egészen a 20. századik terjedő időszakból rendelkezik kiállítási tárgyakkal. Korčula látogatóinak azonban a legérdekesebb látványosság a Polo család háza, mivel innen indult útnak a család legnagyobb hírnévre szert tett fia, Marco Polo, a nagy világutazó. A korčulaiak gondosan őrzik örökségüket, amiről a vallási események megtartása, s még inkább a Moreška nevű középkori vitézi játékok tanúskodik, melyet hagyományosan évente egyszer rendeznek meg a város utcáin. Értékes örökséggel büszkélkedik a sziget nyugati részében megtelepedett Vela Luka és Blato is. Az andalító melódiákról ismert Vela Luka mellett találjuk Dalmácia legfontosabb őskori lelőhelyét, a Vela Spila-t. Itt, a városka feletti barlangban számos újkőkori kerámia és csont tárgyat, valamint fennmaradt díszes sírokat találtak. A sziget belsejében lévő festői Blato, az adriai szigetek egykoron legnagyobb települése napjainkban minőségi mezőgazdálkodásáról és megóvott tájjellegű építészetéről ismert.

MLJET és LASTOVO, a partoktól legtávolabb elhelyezkedő két dubrovniki sziget jobbára természeti örökségéről, a Mljet Nemzeti Parkról és a Lastovo Természetparkról ismert. Vannak persze érdekes kulturális kincseik is, melyek közül a legfontosabb a 12. századi bencés kolostor a nemzeti parkon belül elhelyezkedő Veliko jezero tó kis szigetén. Lastovon a sziget azonos nevű, a termékeny mező fölötti lankákon amfiteátrumszerűen megtelepedett fő települése kinézetével nyűgöz le. A házak tetején magasodó fantáziadús kéményeiről, megőrzött népviseletéről és különleges karneváljáról nevezetes. Az építészet egészen különleges gyöngyszemeinek számítanak azok a 19. században épült régi világítótornyok, melyek a Lastovohoz tartozó tengervizek legtávolabbi szigetein, Sušacon és Glavaton telepedtek meg.

A Dalmáciában és Horvátországban megtett utunk végezetével vétek lenne megfeledkezni a Dubrovnik előtt elterülő Elafiti szigetcsoportról, a dicsőséges Dubrovniki Köztársaság legfényesebb korszakából származó varázslatos ódon nyári lakjaival és palotáival, melyekből a legtöbbet Šipan szigetén találunk. Közülük is a legszebb a Stjepović - Skočibuha család 16. századi reneszánsz palotája.



Dubrovnik vélemények - Tetszik Önnek? Mikor volt ott? Mondja el véleményét!