Pula

Pula legfontosabb látnivalója a hatalmas római amfiteátrum. A 23 000 nézőt befogadó ellipszis alakú építmény hosszabbik tengelye 132 méter, a rövidebbik 105 méter. Mivel részben domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli viszont három; bejárata ez utóbbi oldalon van. A küzdőtér szintén ellipszis alakú, 68×42 méteres. Az épület ma viszonylag távol helyezkedik el a tengertől, ennek oka, hogy az öböl egy részét az évszázadok folyamán feltöltötték. A római korban még közvetlenül a part mellett állt, a viadalok során megölt emberek és állatok egy rövid csatornán át a tenger vizébe kerültek. Az egykoron brutális rendezvényeknek otthont adó amfiteátrum ma koncertek, operaelőadások, fesztiválok, sportrendezvények színhelye.

Sergius-diadalív: További két ókori római látnivaló a Sergius-diadalív és az Augustus és Róma-templom az 1. századból, amelyeket Augusztus idején építettek a fórumon. A templom 16 méter széles, 8 méter magas

A kettős kapu (Porta Gemina) az egyik kapu, amely megmaradt a városi fal lerombolása után a 19. században. Ez a kapu a 2. századból származik, a város legrégibb kapuja. A kaputól nem messze a régi városi fal egy maradványa áll.

Herkules-kapu a legrégibb római emlék a városban a Kr. e. 1. századból. Herkules fejét ábrázolja a főkő, aki az ókori Póla védszentje volt. Kapun Lucije Kalpurnije Pizon Cezonin és Gaj Kasije Longin neve szerepel, akiket a római szenátus bízta meg, hogy alapítsák meg a Pólai kolóniát. Póla alapítását a kr. e. 47-44 közötti időszakra teszik.

Az augustusi fórum az 1. században épült, közel a tengerhez. A fórum köré Minervának, Junónak és Jupiternek építettek egy-egy templomot. Ez a hely volt a vallás mellett a kereskedelmi és a közigazgatási központ is, majd a középkorban a város központi tere.

A városban két római színház volt, amelyek meg is maradtak. A kis római színház 50 méter sugarú félkör a második századból ill. a 100 méter sugarú nagy római színház az 1. századból.

Szent Mária Formosa-kápolna
A bizánci Szent Mária Formosa-kápolna ókeresztény bazilika, amelyet a 6. században emeltettek és egy benedek-rendi apátság része volt. Építését a ravennai érsek, Maximius támogatta. a háromhajós bazilikának két kápolnája volt, ezekből a déli maradt meg a mai napig. A fali képeket a 15. században rekonstruálták a korábbi ókeresztény képeket. Amikor a velenceiek elfoglalták a várost 1605-ben sok drága tárgyat elvittek Velencébe a Szent Márk-dómba.

Szt. Ferenc-templom
Szent Ferenc-templom és kolostor a 13. században épült, majd 1314-ben átépítették román stílusban. Az egyhajós templomnak 3 apszisa van. A templomban található egy kétlépcsős szószék. Faoltárkép a 15. században készült. A kolostor a 14. században épült.

A Szűz Mária-katedrális a 6. században épült, amikor a póla püspöki székhely lett. Ezen a helyen imádkoztak a római korban az ókeresztények. A 10. században kibővítették. A 15. században felújították a templomot, a mai formáját a 16. században nyerte el, amikor reneszánsz homlokzatot építettek neki. A templom ma is tartalmaz román és bizánci elemeket, ill. a felső ablakokat a főhajón is ekkor építették. Az oltár területén még mindig látható az 5. és 6. századból származó mozaikot. Az ablakokat 1242-ben gótikus stílusban építették át. A harangtorony a templom előtt épült 1671 és 1707 között az amfiteátrum köveiből.

Szt. Miklós szerb ortodox templom a 6. században épült a ravennai stílust használták, de a 10. században kibővítették. A 15. és 16. században ikonokat helyeztek el a templomban, a végleges ikonosztázt a görög Tomios Batos készítette el a 18. században.

Isztriai Archeológiai Múzeum a parkban található, a római színházhoz és a kettős kapuhoz közel. A múzeumi gyűjteményt Auguste Marmont marsall alapította 1802 augusztusában, amikor számos kőemléket emeltek ki az Augustus-templomból. A mai múzeumot 1949-ben nyitották meg. A gyűjteményben ókori és középkori pólai ill. környékbeli tárgyak találhatóak.

Szt. Antal-templom és kolostor az egyik legszakrálisabb emléke a városnak. A harangtornya 45 méter magas.

A városban 20 erődből álló erődítmény található, amelyet a 19. században az osztrákok építettek ki, amikor háborús kikötő volt.

Pula strandja

Pula tengerpartja elsősorban sziklás, betonozott, és kavicsos partokkal rendelkezik. A homokos partok ezen a szakaszon jellemzően nincsenek. A város strandjai még adriai viszonylatban is igen tiszták, és jól felszereltek. A legnépszerűbb városi strandok a Valkana, Hawaii, Kolumbarica, és az egyes helyeken homokosnak mondott, valójában azonban kavicsos-sziklás Debeljak. Medulinnál, mely a közelben található homokos strand is van: az 1 km hosszú Bijeca kevésbé zsúfolt, kisgyermekes családok számára is ideális, mely egy a környék igen ritka homokos strandjai közül. A várostól 2 km-re délre található Verudela partszakasz, mely a kavicsos strandok kedvelőit várja.

Pula vélemények - Tetszik Önnek? Mikor volt ott? Mondja el véleményét!