Rijeka

Ha a horvát tengerpartra vagy a szigetekre igyekszünk, bármely irányból érkezzünk is, aligha kerülhetjük el Rijekát. A város Horvátország nyugati részén, közvetlenül az Adriai-tenger partján fekszik az Isztriai-félszigettől keletre. A szlovén határtól 25 km-re délre, Pulától 100 km-re északkeletre fekszik. A horvát tengerpart legnagyobb kikötője a Kvarner-öböl északi oldalán, ahol a Recsina a tengerbe torkollik. Az öböl átlagos mélysége 60 méter körül van. Északról a Karszt-hegység védi a hűvösebb áramlatoktól és itt találkoznak az Alpok és a Dinári-hegység kisebb hegyei, amelyek félkörívben veszik körül. Fiume egyik városrésze a Trsat a Tersatto-hegyen épült ki.

A Kvarner öböl északi sarkában található város Horvátország legnagyobb kikötője, messze környék kulturális és közigazgatási központja, ipara is jelentőségének megfelelő. A hajóépítés- és javítás itt és a város környékén összpontosul. Rijeka lakóinak száma meghaladja a 170 000 főt. Horvátország harmadik legnépesebb városa. Szabadkikötője Európa számos "szárazföldi országának", így hazánknak is tengeri kapuja. Kikötőjéből indulnak az Adria-part személyszállító hajói is.

A szárazföld felől: Olaszország, Ausztria, Szlovénia vagy Horvátország belső vidékeiről közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető. Az átmenő forgalom csökkentése érdekében a város fölötti hegyoldalakban utat építettek, alagutakkal és kiváló minőségű autópályával. Ezek egyike az Ucka-alagút.
A város fölött emelkedő hegyet tették így könnyen átjárhatóvá. A Rijekát övező 1400-1800 m magas hegyek megfogják az északi szeleket.

A várostól délre és délkeletre a Kvarner-öbölből (Kvarnero), Krk, Losinj, Cres és Rab. E szigetek között három csatornán keresztül jutnak ki a nyílt tengerre a hajók. A Vela Vratán (Nagy kapu) Cres és Isztria kőzött, a Mala Vratán (Kis kapu) Cres és Krk között és délebbre, Sena városnál a Senjska Vratán (Senji kapu) vezet a Kvarnericnek (Kis-Kvamerónak) nevezett tengerrészre.
A varostól nyugatra találjuk a Kvarner méltán híres fürdőhelyeit Opatiját (Abbázia),Icicit, Ikát, Lovrant, Medveját és Moscenicka Dragát.

A településes ősi magja a Rjecina folyócska bal partjánál emelkedő Trsati-domb. Őslakói az illír liburnok voltak, akiket Kr. E. 28-ban igáztak le a rómaiak. Városuk, a Trsat névben továbbélő Tarsatica azonban nagyobb várossá nem fejlődött, csupán postaállomás volt, amely mellett a Trsaton őrhely vigyázta a félsziget belsejébe vezető utat. Kr. U. 779-ben a bizánci kézen lévő Tarsaticát Nagy Károly frankjai dúlták fel. Ebben az időben kezdik a népvándorlás hullámai által a 7. században a Balkán-félszigetre szorított horvát törzsek ezeket a területeket megszállni. Felépítik Tarsatica romjain saját településeiket, amely későbbiekben Rijeka, St. Veit an Pflaun, valamint Fiume néven ismeretes.

Amikor Horvátország függetlenné válik, a település még frank uralom alatt áll: a pólai püspök, majd az aquileiai patriarchátus birtoka; utóbbi a Német-római Birodalom hűbérese. Belső-Isztriával együtt Rijeka az ezt követő évszázadok alatt a Habsburg-ház uralma alá tartozik, akik nevében a hatalmat a gyakran változó hűbérurak gyakorolják.Így kerül a tengerpart a krki grófok nagy családja, a Frangepánok kezébe. A Rjecina völgye felett trónoló fellegvár ma is az ő címerüket őrzi.

A magyar-horvát történelemben egyaránt kiemelkedő szerepet játszó, cipót tépő oroszlános címerű Frangepánok családi nevét is e címerből származtatják. Az olasz származású család ugyanis ínséges időben ingyen kenyeret - franco pani - osztogatott, s ebből lett, némi torzulással, a Frankopan - Frangepán név. A város fejlődése az évszázadokon át fenyegető török veszély elmúltával, a 17. század végén indul meg, amikor a Habsburg Birodalomnak tengeri expanziójához kikötőre lesz szüksége. A 18. század elején szabad királyi város. 1776-ban Horvátországhoz, majd 1779-ben Magyarországhoz csatolják. Napóleon uralma alatt, 1809-1814-ig az egész tengerparttal együtt az Illír Tartományok része, majd a hódító bukása után ismét a Habsburgoké.

1848-1868 között Horvátországhoz tartozik, 1868-ban az osztrák-magyar kiegyezés eredményeképpen mint külön test, corpus separatum Magyarország része. A 18. sz. közepétől az I. világháború végéig tartó időszak Fiume virágkora. Ekkor épül meg a várost a hátországokkal (Zágrábbal, Budapesttel) összekötő ún. Duna-Száva-Adria vasút, kiépül a kikötő s fejlődik az ipar. A magyar kormányzó székhelye is Fiume, magyar hivatalok, intézmények működnek a városban, s egymás után épülnek a környéken a szállodák, üdülők, a gyönyörű villák. Az I. világháború után Rijeka Olaszországhoz kerül, a Rijecina határfolyó lesz. Ekkor építik az új tengeri kikötőt, Susakot is. A II. világháború alatt Susakot is megszállják az olaszok, majd 1943-ban a németek. 1945-ben partizáncsapatok foglalják el. Azóta a Rijecina mindkét partja, a Kvarner tengerpartja és Isztria is jugoszláv, majd horvát terület.

Rijekában számos szálloda és magánszállás vehető igénybe, valamint itt található Közép-Európa egyik legszebb hosztele is. A Rijekát és Opatiját összekötő csodálatos szépségű Preluk-öbölben egy autós kemping is van, amelyet a kedvező reggeli szél miatt a szörf szerelmesel is szívese látogatnak.

Rijeka kőnyékén számos kiváló kiándulóhey és pihenőhely található. A város közvetlen közelében található az Opatijai Riviéra, amelyen egy 12 méter hosszú tengerparti sétány húzódik, de itt található a közelben a ma is exkluzív nyaralóhey hírében álló Opatija és az Ucka természeti park is, amelynek 1401 méteres legmagasabb csúcsáról, a Vajakról Közép-Európa talán legszebb panorámája tárul a látogatók elé. A másik oldalon a Crikvenicai Riviéra húzódik amelyen nem csak gyönyörű strandok találhatók de itt fekszik Novi Vinodolski, a Frangepánok által épített erődből kinőtt város is. Rjekából ugyanakkor a közelben fekvő Krk, Cres, Losinj és Rab sziget is könnyen megkázellthető.

A várost gyűrűként övezik a legkülönbözőbb látványosságok ilyen például Kastav, a térség egyik legrégebben épűlt városa, a középkorban alapított Bakar, amelynek óvárosi része kiváló állapotban maradt fenn, a tengerjárói hagyományairól ismert Kostrena, Kraljevica, ahol két középkori várkastély is található, valamint Cavle és Jelenje is. A város mögött fekvő Grobinscinán keresztül vezető úton Gorski kotar érintetlen tájaira juthatunk. Rijeka közelében fekszik a Platak nevű sípálya is, ahonnét csodálatos kilátás nyílik a tengerre.

Rijeka vélemények - Tetszik Önnek? Mikor volt ott? Mondja el véleményét!