Split

Dalmácia legnagyobb idegenforgalmi régiója a legnagyobb dalmáciai város, Split körüli részen terül el, melyhez csupán egy megye, a Split-Dalmát megye tartozik. Ez Dalmácia központja, s egyben szíve is, ahol Dalmácia lakóinak többsége él, s ahol a főbb dalmát szigetek és a legszebb strandok is vannak. Itt koncentrálódnak a legértékesebb kulturális műemlékek, s egyben az UNESCO Világörökségi listán szereplő hét horvát kincs közül négynek is - Split történelmi városmagja a Diocletianus palotával, Trogir történelmi városa, valamint a Starogradi mező Hvar szigetén - ez az otthona. Amennyiben - ahogy azt sokan állítják - Dalmácia a hamisítatlan Mediterráneum vidéke, akkor a Split környékét karéjozó központi részét nyugodtan nevezhetjük a Földközi-tengeri térség szívének.

Dalmácia spliti része a többi dalmát vidékek történelmi sorsában osztozott, ám központi elhelyezkedésének és a kiterjedt hátországa adta védettségének köszönhetően kevésbé volt kitéve a szomszédos vidékekről érkező támadásoknak. Ez az oka annak, hogy olyan sok ember él itt, s hogy oly annyira elevenen él errefelé az ősi mediterráneumi lelkület. Mind ez különösképpen igaz Split városára, amely Zágráb után Horvátország második legnagyobb városa, s egyben fő kulturális központja. Splithez közel helyezkednek el KözépDalmácia további jelentős part menti települései - Trogir és Omi‘ -, míg dél felé továbbhaladva terül el a festői szépségű Makarskai Riviéra. Split előtt sorjáznak a nagy dalmát szigetek, úgy mint Brač, Šolta, Čiovo, Hvar és Vis, míg Split felé gravitál Dalmácia belső részének a legnagyobb szelete is Sinj, Imotski, Vrlika és Vrgorac településekkel.

Noha ezen területek mindegyike bővelkedik az ősidőktől napjainkig terjedő időszak kulturális örökségi kincseiben, Közép-Dalmácia különösképpen jó állapotban fennmaradt ókori kincseiről nevezetes. Itt található Dalmácia két legfontosabb ókori települése: az ógörög Issa és a római Salona, valamint Horvátország legnemesebb ókori gyöngyszeme - SPLIT TÖRTÉNELMI ÓVÁROSA azaz a DIOCLETIANUS-PALOTA. Az a közismert spliti nótában elhangzó ténymegállapítás, mely szerint Diocletianus római császár "a világ legszebb fertályában, Split kellős közepén" építtette meg palotáját, nem is jár olyan messze az igazságtól. Ez a római császár ugyan is a 3. század végén majdani palotájának helyéül az erdővel borított Marjan hegy aljában lévő védett és nyugodt öblöt jelölte ki, amely előtt a szebbnél szebb szigetek nyújtóznak, s amely mellett még ma is gyógyhatású vizek fakadnak. A palota alapját szabályos, közel 200 méter oldalhosszúságú négyszögek alkotják, s több toronnyal is megtűzdelt magas falak veszik körbe. A palota kedvező elhelyezkedését mi sem tanúsítja jobban, mint hogy területe a megépítésétől egészen napjainkig folyamatosan lakott, valamint hogy még mindig ez a legnagyobb dalmát város életének a központi színtere.

A Split patrónusáról, Szt. Dújmóról elnevezett katedrális évszázadok óta székel Diocletianus császárnak a 3-4. század fordulóján épült mauzóleumában, melyet eme funkcióváltás miatt némileg átépítettek és belsejébe értékes egyházi holmikat helyeztek el. Bejárata elé a 12. században egy nagyszabású román kori harangtornyot emeltek. Pazar belső tere napjainkban is a megannyi hívő és a turista kedvelt gyülekezőhelye. A katedrális előtt találjuk a Diocletianus császár imádásának színhelyéül szolgált Oszlopcsarnokot, amely ma a hívők és turisták gyülekezőhelye, valamint nagystílű operaelőadások - különösképpen Verdi Aidájának - felülmúlhatatlan nyári színpada.

Diocletianus palotájában napjainkban színházi produkciókat adnak elő és dalmát klapák lépnek fel - itt zajlik Split mindennapi élete. Közvetlenül mellette olyan neves horvát személyiség szobrai kaptak helyet, mint a horvát nyelv védelmezője, Nini Gergely és a horvát irodalom szülőatyja, Marko Marulić. A palotából négy kapun - a Vas-, az Arany-, a spliti Pjaca felé vezető Ezüst-, valamint a palota pincéin át a splitiek és az idelátogatók legkedveltebb séta- és gyülekezőhelyének számító tengerparti sétányhoz vezető Tengeri-kapu - át lehet kimenni. Rengeteg értékes kulturális műemlék található a Diocletianus palota falain kívül is, melyek között kiemelt helyet foglal el a Prokurative nevű reneszánsz tér a palota nyugati pereménél, ahol minden évben megrendezésre kerül a splitiek andalító melódiák iránti rajongását ünneplő dalmát sanzonok fesztiválja. Split más részein is találunk tetszetős ódon palotákat.

Split a MÚZEUMOK VÁROSAKÉNT is ismert. A múzeumok között kiemelt helyet foglal el a horvát régészeti emlékek múzeuma, melyben különösképpen a horvátoknak a 9-12. századból és a kora középkori horvát államból származó tárgyi emlékei kerültek kiállításra. Splitben van továbbá a legnagyobb horvát szobrászművész, Ivan Me‘trović alkotásait bemutató három horvátországi képtár legfontosabbika. Számos értékes festményt őriznek a Városi Múzeumban is, amely izgalmas belső kialakításával tűnik ki. Splitben több képzőművészeti galéria is működik, melyek közül a 19. századi festmények értékes gyűjteményével büszkélkedő Műalkotások gyűjteménye, melynek egy régi kórházi épület ad otthont, valamint a híres horvát festőről elnevezett Vidović Galéria érdemel említést.

Split, mint a horvát tengerpart legnagyobb városa és a Földközi-tengeri térség harmadik legnagyobb utaskikötője, jelentőségéről tanúskodik a spliti Horvát Tengerészeti Múzeum. A múzeum a korai középkortól és a nagy vitorláshajók idejétől egészen napjainkig terjedően mutatja be a különböző tengereket szelő hajók makettjeit. Különösképpen gazdag a múzeumnak a 19-20. sz.-i haditengerészetet bemutató részlege.

Split csupán az I. Világháborút követően lett Dalmácia fővárosa, miután Zadar, a térség addigi fővárosa ideiglenesen olasz uralom alá került. Dalmácia ókori központja Salona volt, melynek maradványai Split város közvetlen közelében, a mai Solinban láthatók. Az ÓKORI SALONA annak a Dalmácia nevű, hatalmas ókori provinciának volt a metropolisza, amely akkoriban nagyobb területet foglalt el az Adria keleti partján, mint a mai Horvátország. Salona jelentőségéről vallanak azok a kiterjedt maradványok, melyek gyakran szolgálnak meglepetésként az idelátogatóknak, mivel a lelőhely nagyobb része Split ipari külvárosán belül helyezkedik el. Egyes épületek teljes alapja, illetve az egykori római paloták néhány megmaradt boltíve is látható. A Salonában feltárt emlékek nagy része azonban Split legbecsesebb, s egyben 1820-as alapításával Horvátország legrégebbi múzeumában, a Régészeti múzeumban őrzik. A múzeum épületét egy érdekes élőcsarnok, tetszetősen kialakított belső tereit pedig mint egy 150 000 kiállítási tárgy ékíti. A salonai és más ókori római lelőhelyekről származó tárgyakon felül az ógörög és kora középkori időkből származó holmik is vannak itt. A gyűjtemények közül kiemelkedő az ókori szarkofágok, kőplasztikák, ókori agyag lámpások és római üvegek, csont- és fém-tárgyak, valamint a drágakövek gyűjteménye.

A Ka‘telai-öböl Splitnek és az ókori Salonának is otthont adó partjainál van Horvátország kulturális örökségének egy további, az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő gyöngyszeme - a TROGIR TÖRTÉNELMI VÁROSA. Egy kis szigeten telepedett meg a szárazföld és a Čiovo-sziget között, mellyel hidak kötik össze, s gyakorlatilag teljesen megőrizte középkori kinézetét. Trogir azért is különleges, mert az ókori görög időktől fogva folyamatosan lakják, s így a városkában egymás tőszomszédságában helyezkednek el a hellén korból, az ókori római korból, a korai középkorból és a késő középkorból származó emlékek.

Trogir legfontosabb kulturális műemléke a 13-15. századi Szent Lőrinc katedrális, amely - amint azt a felirat is jelzi - a kor talán legjobb kőfaragója, Radovan mester alkotta lenyűgöző szépségű, román stílusú kapujáról és a monumentális cibórummal ékesített oltáráról ismert. A templom északi hajójában van a 15 sz.-i Orsini Szent János kápolna melynek falait és mennyezetét díszítő pazar szobrok a dalmáciai reneszánsz építészet és szobrászművészet csúcsát jelentik, s melyek Nikola Firentinac, Andrija Ale‘i és Ivan Duknović munkáját dicsérik. A katedrális tőszomszédságában van a 15. századi városi Loggia, s ugyanebből a századból való a városka nyugati részében trónoló Kamerlengo-torony is, melyet számtalanszor megénekeltek a trogiri melódiákban.

Trogir gazdag múltjának legtöbb emlékét a Garagnin - Fanfogna palotában működő Városi múzeumban őrzik, amely értékes festmény és szobrászati anyaggal, s egy gazdag könyvtárral is büszkélkedik. Pazar gyűjteményt mondhat magáénak a 11. századi Szent Miklós női bencés kolostor. Legfontosabb kiállítási tárgya és egyben Trogir város sajátos jelképe a szerencsés pillanat istenét, Kairost ábrázoló görög dombormű a Kr. e.-i 3. századból. Trogir szűkebb környezete is számos jól megőrzött kulturális műemlékkel rendelkezik, melyek közül kiemelt helyet foglal el a spliti repülőtérhez közeli Pantana lelőhelyen lévő 16. századi malom, valamint egy 15. századi torony a Marina nevű helyen.

Dalmácia spliti részének partjai felől útnak indulván a Közép-dalmáciai szigetek felé, ókori és középkori emlékek sokasága, zöldellő tájak, festői városkák és falvak várnak ránk. Ezen szigetek között különleges helyet foglal el HVAR, melyet a neves amerikai Traveller magazin a világ tíz legszebb szigete közé választott. A sziget települései közül a látogatókat szépségével a leginkább a tekintélyes középkori várfalakkal karéjozott Hvar, a sziget "fővárosa" nyűgözi le. A város felett magasodó Španjola nevű erődjéből lenyűgöző kilátás nyílik a zöldellő Pakleni szigetekre és a nyílt tengerre.

A Hvar városában lévő apró múzeumok és más kiállító helyiségek igen értékes műalkotásokat őriznek, melyek közül az egyik legjelentősebb a Hvar városában lévő 15. századi ferencesrendi kolostor ebédlőjében látható Utolsó vacsora. A Hvarba érkező turisták a legtöbb időt kétségtelenül nyüzsgő főterén szeretik eltölteni, melyet a 17. századi későreneszánsz katedrális valamint a régi Arsenal és a legrégebbi horvát színház épülete karéjoz. Kedvelt turista látványosság a bencés kolostor is, amely az agave kaktusz rostjából helyben készített csipkéjéről híres.

Hvar szigete azonban nemrégiben leginkább a sziget névadójához, az ókori Pharoshoz tartozó óvárosi (Stari Grad) agerről (föld, birtok) vált világszerte ismertté. Ez a felparcellázott földdarab a régmúlt hellén időktől fogva áll itt érintetlenül, s ennek köszönhetően az UNESCO 2008-ban vette fel a Starigradi mezőt a Világörökségi listára. A sziget egykoron fő településének számító Stari Gradnak a múzeumában éppen ezért az ősi Farosnak szentelt különleges kiállítást láthatunk. Ezen gyűjteményen felül a múzeumnak külön tengerészeti és néprajzi gyűjteménye is van, valamint itt működik a Juraj Plančić Képgaléria is, amely eme híres Stari Grad-i származású festő nevét vette fel. Maga Stari Grad városa is tengerpartjának és utcáinak hamisítatlan mediterrán hangulatával vonzza a látogatókat. Stari Grad kulturális örökségének legértékesebb darabja a 16. század derekán épült megerődített vár, a Tvrdalj, melyet a neves horvát költő, Petar Hektorović építtetett, majd itt is élt és alkotott.

A sziget más részei is elvarázsolnak festőiségükkel, melyeket megannyi levendulamező, régi kőfal, kisebb templom és kápolna ékesít. Jelsa városa a Szent Jánosról elnevezett reneszánsz-barokk térről, Vrboska a 16. századi Könyörületes Szűzanya templom-erődről nevezetes, míg a fennmaradt hagyományos kőépítésű falvak közül Velo Grablje tűnik ki. Noha BRAČ, a legnagyobb és egyben legmagasabban fekvő dalmát sziget nem rendelkezik annyi ókori emlékkel, mint Hvar, pazar látképeivel, a jellegzetes habarcsfalakkal szabdalt hangulatos mediterrán tájaival, a legszebb strandokkal és a helyi házak köveinek vakító fehérségével hívja fel magára az idelátogatók figyelmét. Egyébként az ókori brači kőfejtőkből származik az a kő, melyből számos dalmáciai, velencei palota, sőt a washingtoni Fehér Ház egy része is épült. A bračiak különc természetükről is híresek, amely abban mutatkozik meg, hogy előszeretettel emelnek szobrokat olyan embereknek, akik valamivel különösképpen meghatották őket: Selcében II. János Pál pápának, Hans Dietrich Genscher német politikusnak és Lev Tolsztojnak orosz írónak emeltek emlékszobrot. Brač-sziget legjelentősebb kulturális műemléke a Blacamező kolostora, melyet még a 15. században, mélyen a hegyekben építettek a horvát glagolita szerzetesek. A kolostor misztikus kontemplatív hangulatával, régi csillagvizsgálójával és múzeumi gyűjteményével nyűgözi le az idelátogatókat. A sziget fő helytörténeti múzeuma a sziget hegyes belső részében, egy régi toronyban, a Škrip nevű festői falucskában kapott helyet. Brač látogatóit a fehér brači kőből épült templomok nagystílű harangtornyai is lenyűgözik, melyek közül a legérdekesebb a Loži‘ćében lévő 19. századi harangtorony, Ivan Rendić horvát szobrászművész alkotása. A brači kő vakító fehérsége ékesíti a Petrinović családnak a legnagyobb brači településén, Supetarban lévő tetszetős múzeumát is.

A parttól legtávolabb eső nagyobbacska sziget, a nyílt tengeri VIS Horvátország legértékesebb hellén kori lelőhelyéről, illetve a Vis és Komiža nevű két városának partjait jellemző hamisítatlan mediterrán atmoszférájáról és kristálytiszta tengeréről ismert. Mindez részben a sziget egészen 1991-ig tartó elszigeteltségének is köszönhető, mivel a kommunista Jugoszlávia katonai bázisként külföldiek nem látogathatták.

Az autentikusság különösképpen a sziget déli részében lévő Komižát jellemzi, melynek központját a festői Grimaldi torony uralja. A Komiža felett trónoló legfontosabb, Szent Miklósról elnevezett helyi templomból fenséges kilátás nyílik a nyílt tengerre és a tengerparttól legtávolabb fekvő Bi‘evo, Sveti Andrija és Palagruža szigetekre. Még szebb kilátás nyílik a Komiža feletti ennél is kedvezőbb helyeken megtelepült kis templomokból. A Komižánál lévő tenger mindig is gazdag volt halakban, s ezért a település az Adria egyik fő halászfalujaként ismert. Van itt egy különleges halászati múzeum is, és a sziget halas éttermei is különleges hangulatot árasztanak.

Split videók

A sziget északi részében lévő Vis városka egy kiterjedt, csendes öbölben telepedett meg, amely a hajósok kedvelt horgonyzóhelye. Vist is ódon templomok és hangulatos kőházak jellemzik, s éppenséggel itt volt a Kr. e.-i 4. században Dalmácia legfontosabb települése, az Issa nevű görög kolónia. Az Issából származó leletek a visi Régészeti Múzeumban kaptak helyet, amely a régi amforák és egyéb kerámiatárgyak szép gyűjteményéről nevezetes. Legfontosabb kiállítási tárgya és egyben Vis sajátos jelképe Artemisz görög istennő bronzból készült fejszobra. A Földközi-tengeri térség egyik fontos stratégia pontjának számító Vis mellett zajlott le 1866-ban a Habsburg és olasz haditengerészet egymás ellen vívott egyik legnagyobb tengeri csatája, melynek évfordulójáról napjainkig megemlékeznek. Vis a II. Világháborúban is fontos szerepet játszott, mivel 1944-ben a sziget belsejében lévő barlangban húzódott meg a partizán csapatokat irányító vezérkar, melynek Josip Broz Tito volt a vezetője.

A Közép-Dalmáciában tett utazás végén itt az ideje, hogy bepillantsunk annak DALMATINSKA ZAGORA nevű karsztos belső vidékére, az ősi szokások őrzéséről nevezetes hegylakók és harcosok büszke földjére. A legismertebb, máig élő helyi szokás a Sinji alka nevű horvát vitézi játék, amely minden év augusztusában Dalmatinska zagora legnagyobb városában, Sinjben kerül megrendezésre, azon 1715-ös csata emlékére, melyben 500 sinji horvát harcos sikeresen verte vissza a 60 000 fős török sereg támadását. Ezen a vitézi tornán a hagyományos alkári viseletbe öltözött lovasok vágta közben három próbálkozásból igyekeznek kopjájukkal beletalálni az alka nevű apró vaskarika közepébe és összegyűjteni a győzelemhez szükséges legtöbb pontot. Az alka többi résztvevője is hagyományos viseletet ölt magára, míg Sinj és környékének leányai is őrzik hagyományos népviseletüket. Az alkán kívül Sinj Dalmácia legnagyobb becsben tartott szent helyéről, a Sinji Csodatevő Szűzanya kegyhelyről ismert, s egy érdekes múzeuma is van. Sinj környékén több ókori és kora középkori leletet is felvonultató lelőhelyet is találunk, míg helyi jellegzetességnek számítanak a stećci nevű különleges középkori síremlékek. A Sinjtől Split felé vezető úton van a Dalmatinska zagora legmonumentálisabb emlékműve - a tekintélyes Klisi erőd, amely a törökökkel a 16. században vívott csatákról nevezetes. Mai napig fennmaradt falairól és bástyáiból tárul elénk Split városának egyik legszebb panorámája. Monumentális erőd jellemzi Dalmatinska zagora második legnagyobb városát, Imotskit is, melynek aljában a varázslatos Kék-tó csillog.