Kornati nemzeti park

Ritkaság, hogy bárhol is a Földközi - tenger melléken, relatívan ilyen kis területen, ennyi mínőségi feltétel összpontosuljon a vendég nyaralásához mint itt, a Kornati szigeteken. A Kornati - szigetek az Adria legsűrűbb szigetcsoportja kis mezőkkel, ágas fenyő és olajbogyófák rejtett oázisaival, nyugodt és védett öblökkel, távol a zajos civillizációtól nyugalmat és kellemes pihenést nyújtanak.

Ezeken a látszólag nyugodt sziklás kősivatagokon szétszórodtak az elmúlt évszázadok kultúráinak nyomai, azt bizonyítják, hogy ezen a tájon rég óta létezik folytonos és nyugtalan élet. Vadságban rejtőző szelídség várja és csalogatja az embereket, hogy itt, területileg oly közel a város zsivalyához, és mégis annyira távol a természeti szépségek ellentéte miatt, találjanak teljes nyugalmat és feledést, azaz eredeti alakjában érezzék és éljék át a természet nagyságát és erejét.

A Kornati - szigetvilág a zadari, biogradi és Sibeniki szigetcsoport között terül el. A Dugi otok, Lavdara, Pasman, Vrgada, Murter és Zirje közötti területet foglalja el. A szigetcsoport a Dinara hegység vonulatát követi a Dugi otok - tól a Kurba Vele sziget végéig húzódik. 148 sziget, apróbb sziget, zátony, sziklafal alkotja. Hossza 35 kilométer és szélessége kb. 13 km. Nevüket a legnagyobb szigetről a Kornatról kapták.

Évszázadokon át a Kornati szigetek a népi fejedelmek, velenceiek és a zadari urak tulajdonában voltak, majd a feudalizmus megszünésével a murteri, betinai és Sali-beli parasztok kezébe kerültek. Velenceiek és uszkokok gyújtogatták és pusztították őket, és ugyanezt tették a II. világháborúban a náci - fasiszták is.

A X. századból való Gospina Pohođenja nevű kis templom a Tarac kopar hegyen (Kornat sziget) áll és valaha menedekül szolgált a halászoknak és remetéknek. Napjainkban a Kornati szigeteken csak időszakonként élnek a murteri földművelők, halászok és pásztorok, akik művelik saját birtokaikat, legeltetik birkáikat és halásznak.

Rajtuk kívül itt vannak a szomszédos halászok és földművelők is Sali-ból és a környékből. Lakatlanságuk és vadságuk, a természet érintetlensége, a mikronéziai tájkép bizarrsága és a természeti jelenségek rendkívüli szépségei: naplemente, viharok stb. miatt, a Kornati szigetek egyre jobban vonzák a turistákat, valamint fontos szerepük van a rekreációs, sport és tengerészeti turizmus kifejlesztésében.

A partmenti tengerfenék gazdag világa csodálatos alakú sziklákból, meredek csúcsokból, csupasz táblákból, mély hasadékokból, repedésekből és barlangokból tevődik össze, amelyekben százféle színárnyalatú piros korallok, gyöngykagylók, csigák és kagylók élnek. Ezen a sziklás tengerfenéken élnek a legjobb és legízesebb adriai halfajták.

A tengerfenék Vágneri romantikája nem csak a sporthorgászokat csalogatja, hanem minden olyan embert, aki a "legegyszerűbb maszkkal a szemén" órákon át gyönyörködik a csönd világában, a csodálatos színek és formák világában és az örökké nyughatatlan életben. Ha meg akarjuk látogatni a Kornati szigeteket, vagy szeretnénk néhány napot ott tölteni a helybeliekkel, le kell térnünk a Zadartól Sibenik felé vezető Adriai főútról Tisno település irányába, át kell menni a hídon Murter szigetre és így eljutnuk az azonosnevű Murter településre.

A murteriek tulajdonában van a Kornati szigetek szelíd és festői öbleiben szétszóródott több mint 200 kis halászház. Szabadságunk napjait kellemesen eltölthetjük az időszakosan lakott szigetek egyikén, teljesen egyedül a tengerrel és a misztrál szelecskével, a halászok és sirályok társaságában kis halászházban vagy saját sátorunkban, mint a - Robinsonok.